GYÉMÁNTGALAMB
Bevezető
Jellegzetesen halk turbékolása még a mai panelépületek vékony falain keresztül sem zavarja a szomszédok nyugalmát.   Története Ausztráliai hazájában nem tartozik a ritkaságok közé a világ legapróbb termetű galambocskája, amelynek testnagysága alig éri el a 20 centimétert. Leírása Tollazata is teljesen hétköznapi lenne, ha a balkáni gerléhez hasonlatos szürke alapszínű madárka szárnytollazatán nem helyezkednének el a fehér pettyekből álló gyöngysorok, valamint szeme körül nem lenne az úgynevezett szemgyűrű, amely a hímeknél szélesebb és élénkebb színű. A nemeket küllemük alapján csak erről lehet megkülönböztetni. Az állat helyének kialakítása A madárka rendkívül jámbor, csendes jószág. Más madarakkal együtt azért nem ajánlatos tartani, mert még a mellette törpének tekinthető zebrapintyek is képesek megkopasztani és tollait fészekanyagnak felhasználni, ugyanis a gyémántgalamb ellenállás nélkül mindent eltűr. Valamiféle agresszivitás esetleg akkor tapasztalható, ha több madárkát tartunk közösen és a hímek vetélkednek a tojók kegyeiért. Etetés-itatás Eleség tekintetében nem válogatós, szívesen fogyasztja a készen kapható pintykeveréket vagy kanárieleséget egyaránt. Fiókaneveléshez a lágyeleség adagolása elengedhetetlenül szükséges, a fogyasztásnak megfelelő mennyiségben. Gondozás Meglehetősen ostoba kis madárka. Tapasztalatom szerint több év múlva sem ismeri fel gondozóját (ellentétben a legapróbb pintyekkel), és a naponta történő etetéskor ismételten képes eszeveszett menekülési jelenetet rendezni, amelynek lazán álló tollazata látja kárát. Ez különösen kalitkában elhelyezett állatoknál volt észlelhető. Szaporítás Fészeképítési tudománya sem tekinthető kimagaslónak. Nálam egyaránt elfogadta a pintyek számára használatos félig nyitott odút vagy a kanárimadarakhoz használatos költőládikót, amelybe egy maréknyi száraz füvet nyomkodtam bele, hogy neki csak esetleg igazgatnia kelljen. Fészekalja két fehér tojáskából áll, a fiókák mintegy 2 hét kotlás után bújnak elő, meglehetősen gyámoltalanul. Sokszor szükséges egy kicsit segíteni a kibújást. Ha a szülőpár gondosan eteti a fiatalokat, meglepően gyorsan fejlődnek, háromhetes korukban kitollasodva elhagyják a fészket. Néhány napig még ugyan repülni nem tudnak, de a szülők a kalitka alján kucorgó kicsiket tovább etetik, mindaddig, amíg azok képesek egyedül is enni. Forrás: Naphegyi Károly Madarak és madarászok című könyve