Hamar (mindössze 6-8 hét múltán) ivaréretté válnak. Tenyésztésre 5-6 állatot ajánlatos beszerezni. Célszerû úgynevezett poligám tenyészetet létesíteni, ami annyit jelent, hogy 3-4 nõstényhez 1 hímet rakunk, míg egy további hímet tartalékolunk. A nõstények lehetnek testvérek is, de a hímek más vérvonalhoz tartozzanak. Fontos az is, hogy csak olyan állatok kerüljenek szaporításra, amelyekrõl eleve tudjuk, hogy sok utódot hoznak a világra. Ha a csoportban elõfordulna civakodás, durvaság, a kezdeményezõ állatot, haladéktalanul távolítsuk el. A nõstények párzási hajlama 4 napig tart, majd 7 nap elteltével megismétlõdik. Ha a nõstényeket 10-12 napon keresztül együtt tartjuk a hímmel, kétszer nyílik lehetõség az üzekedésre, párzásra. Mivel a hím szívesen párzik, feltételezhetõ, hogy ennyi idõ alatt az összes nõstény sikeresen megtermékenyül. A vemhesség 16-18 napig, vagyis nagyon rövid ideig tart. A vemhes nõstények közelébõl a hímeket célszerû eltávolítani. A hímre is ráfér ugyanis 4-5 napos pihenés. Ezt követõen újból beállítható fedezésre. Elõfordulhat, hogy valamelyik nõstény nem termékenyül meg, az ilyet vissza kell helyezni a következõ tenyész csoportba. Az üresen maradt állatot helyes festékkel vagy szõrkurtítással megjelölni, hogy késõbb kétséget kizáróan ellenõrizhessük termékenységét, avagy meddõségét. A sikeres párzáson túljutott nõstények testén már néhány nap elteltével észrevehetõ a vemhesség. A várandós anyákat ajánlatos különválasztani és mindegyiknek - külön-külön, egy-egy 10x10x10cm méretû, továbbá 5 cm átmérõjû lyukkal, kapuval ellátott, felnyitható fedelû fadobozt, odút készíteni, amelyet belülrõl béleljünk ki száraz fûvel, kenderkóccal vagy papírcsíkokkal. 16-18 napi vemhesség után, rendszerint éjjel, vagy kora hajnali órákban fialnak. Az újszülöttek csupaszok és vakok. Számuk 4-12 között változik. Azokat a nõstényeket, amelyek rendszeresen hatnál kevesebb utódot hoznak a világra, zárjuk ki a további tenyésztésbõl. Az ilyen állatok ugyanis (legalábbis a nagyobb tenyészetekben) nem tarthatók nyereségesen. Persze ott, ahol csak néhány állat van, és a gazdaságosság nem elsõrendû szempont, a kevésbé szapora állatok is megtûrhetõk és tarthatók.
Az anyaállatok a fialás utáni elsõ napokban csak rövid idõre és ritkán hagyják el az odút. Ha eközben valamelyik apróság kimászna, az anyjuk rögtön visszaviszi õket a többi közé. Az ellést követõ idõben a szoptatós anyáknak ajánlatos a szokványos és késõbb ismertetésre kerülõ eleségen kívül tejben fõzött zabpelyhet is adni. Ettõl ugyanis hamar erõre kapnak és tejük is várhatóan több lesz. Mind az újszülötteket, mind az anyákat kímélni kell gyakori szemrevételezéstõl, fogdosástól, zaklatástól. Nyolc nap elteltével azonban már bátran felnyithatjuk az odú tetejét és megnézhetjük a kis családot. Elõ fordulhat. Hogy az otthonos kis fészekben elpusztult vagy életképtelen, netán sérült állatot találunk. Az ilyeneket távolítsuk el, és bármennyire is fájó, irtsuk ki. Fialás után két hétig ne nyúljunk az odú belsõ berendezéséhez. Ez idõ után azonban késlekedés nélkül tisztítsuk ki, és helyezzünk be új almot. A fiatalok 3 hétig szopnak, de már a 15. naptól kezdve rendszeresen kijárnak az odúból, hogy lassan hozzászokjanak az önálló táplálkozáshoz. A harmadik és a negyedik hét között ajánlatos szétválasztani a különbözõ nemû fiatalokat, majd valamennyit távolítsuk el anyjuk közelébõl, hogy ily módon elkerüljük a túl korai, idõ elõtti fedezéseket. Leválasztás után az anyaállatokat, a hímekhez hasonlóan, ajánlatos 4-6 napig pihentetni, hogy a szülés és a szoptatás után szervezetük újjáépüljön, regenerálódjon.
A felcseperedõ apróságok aránylag hamar és könnyen átszoknak az anyatejrõl a kifejlett állatok takarmányára, és eközben szemlátomást gyarapodnak. Amint elérik a hathetes kort, már kiválaszthatók a továbbtenyésztésre alkalmas egyedek, amelyek két hónap eltelte után pároztathatóak elõször. A szíriai aranyhörcsögök már 8 hetes koruk elõtt is ivarérettek, de helyes, ha kivárjuk a két hónapos kort. Csak ebben az esetben számíthatunk ugyanis egészséges és megfelelõ számú tódra.
Az anyákat a hetedik ellés után, ez rendszerint egyéves korukra következik be, ajánlatos kiselejtezni, mert a további szaporításuk már nem kifizetõdõ. Egy év után a hímek felfedezõkedve is csökken, ezért ezeket is célszerû kivonni a tenyésztésbõl.
Hörcsögünknek kicsinyei lesznek
Amikor a tapasztalt hörcsögtartó különböző szőrzet és színváltozatok tenyésztését óhajtja kipróbálni, legjobb, ha jó előre megtervez mindent és megteremti a feltételeket. Ezeknél a közmondásosan gyorsan szaporodó rágcsálóknál a tenyésztés nem túl nehéz. Egyrészt, mert a nőstények már 4-5 hetesen ivarérettek, másrészt, mert évente 5-8-szor, átlagosan 6-15 kicsit hoznak a világra, amelyből rendszerint nyolcat nevelnek fel. A vemhesség ideje, az összes emlős állat közül, a hörcsögöknél a legrövidebb:16-18 nap. Akármilyen kedvesek, aranyosak is a picinyek, mégis meggondolandó a szaporítás, hiszen nagyon sok időt, pénzt és munkát igényel, továbbá nagy felelősséget követel (gondoskodnunk kell az utódokról). Meggazdagodni pedig a legszaporább hozam esetén sem lehet belőle, hiszen a hörcsögöket nem lehet túl drágán eladni.
Előfeltételek
Először is mind a nősténynek, mind a hímnek külön otthont kell biztosítanunk. Ezenkívül szükségünk lesz egy újabb hörcsöglakra, vagy egy nagyra, amit középen el lehet választani, mert a kis hörcsögöket nemek szerint külön kell majd elhelyeznünk. Természetesen mindkét esetben fontos a kielégítően nagy hely. A vemhesség ideje alatt és a szülés után, egészen a kicsinyek leadásáig, még intenzívebben kell figyelnünk az állatainkra, hogy semmiben ne szenvedjenek hiányt. Ne utazzunk el ebben az időben nyaralni, és egyéb okból se adjuk őket megőrzésre. Már a tenyésztés előtt tisztázni kell, ki fogja végül a 6-8 kicsit átvenni. Jó barátok, ismerősök-akik a kis állatok boldog jövőjét biztosítani tudják-ugyanolyan jól megfelelnek e célnak, mintha egy komoly állatkereskedőnek adjuk oda őket. Semmi esetre se hirdetés útján keressünk gondozókat, hiszen így soha nem tudhatjuk hová is kerül az állat a végén.
Javaslat
A legjobb úgy rendezni, hogy az ellés tavaszra essen, mert akkor ismét jobb zöldtakarmány van; vagy a nyári szünet után, mert ilyenkor könnyebb jó helyet találni a kicsinyeknek.
Szülők
Szaporításra olyan állatokat válasszunk, amelyek különösen szeretetre méltóak, aranyosak, békés természetűek, kiegyensúlyozottak és mindenekelőtt teljesen egészségesek, erősek, és nincsenek fejlődési rendellenességeik. Ha egy bizonyos típust szeretnénk tenyészteni, például vadszínűt vagy hosszúszőrűt, úgy olyan párt válasszunk, amelynél mindegyik egyed felmutatja a kívánt jellemzőket. Ne legyünk csalódottak, ha a kicsinyek nem mindenben hasonlítanak majd a szüleikre. Az öröklött tulajdonságokban van egy bizonyos mértékű változékonyság;emellett pedig többnyire nem ismerjük a hörcsögpár elődeit. Rendszerint a nőstény az erősebb nem, ennek ellenére ügyeljünk arra, hogy ne legyen 10 hetesnél fiatalabb (a szaporításnak megfelelő kort ne keverjük össze az ivarérettel), a hím pedig 1-2 hónappal idősebb. Túl fiatal nőstények problémákat okozhatnak, mivel a tejelválasztás még nem minden esetben indul meg, másrészről pedig kannibalizmusra hajlanak. Ráadásul a még fejletlen nőstények visszamaradnak a növekedésben. Amennyiben a nőstény idősebb 15 hónaposnál, ne pároztassuk már, mert a késői szülések tapasztalat szerint csökkentik a várható élettartalmot. Felelősségtudattal rendelkező állatbarátok nem használják állataikat tenyésztőgépként.
A vemhesség
A leendő anyának különösen sok nyugalomra és optimális táplálékra van szüksége. Az állati eledelt meg kell duplázni. Jó, ha távol tartjuk mindenféle stressztől, és hagyjuk, hogy azt csináljon, amit akar.
Javaslat
A hörcsöglak következő nagytakarítását a fedeztetés utáni első héten végezzük el. Most igazán kifizetődő, ha van külön WC-je. Ezt lehet gyakrabban tisztítani, legutoljára egy nappal a szülés várható ideje előtt.
Mindennemű emelgetésről, hordozásról, kézben tartásról és a szabadon engedésről (a szobában) le kell mondani a vemhesség, és a kicsinyek gondozása idején. Körülbelül 3 nappal a szülés előtt tegyünk jó sok fészeknek való anyagot a tartóba, hogy a kicsinyeknek meleg helyük legyen. Többnyire a hálókamrában szüli meg a nőstény az utódait, és az szolgál "gyerekszobának" is. Előnyösek ilyenkor a felemelhető tetejű házacskák. A lejárata a földön legyen, így később a kicsinyek jobban tudnak ki-be mászkálni.
A szülés
A hörcsögök többnyire éjjel és problémamentesen szülnek, így semmiféle segítségre nincs szükségük. A vemhesség 16. napjától kezdve számíthatunk rá, hogy megvannak a kicsik; főleg ha az anya észrevehetően karcsúbb lett, és csak enni, inni, és magán könnyíteni jön elő, majd újból megy vissza a fészkébe. Teljes csöndben 2-3 nap után már hallhatjuk a kicsinyek halk nyüszítését. A nőstény ülő helyzetben szül, minden egyes szülés után feltépi és megeszi a magzatburkot. A köldökzsinórt elválasztja, ha nem tépődött el, és a kicsit, amely 20-40 mm hosszú és kb. 2g súlyú, alaposan tisztára nyalogatja. A kicsinyek csupaszon és csukott szemmel jönnek a világra, a keringésüket az anyának nyalogatással aktiválni, a testüket rögtön melegíteni kell. Végül a nőstény megeszi a méhlepényt is, és tisztára nyalja a hüvely környékét.
A kicsinyek fejlődése
A születéssel megkezdődik a kicsinyek komoly, de védett élete. A következő tíz napban, csupaszon és vakon, teljesen ki vannak szolgáltatva az anya ösztöneinek. A nőstény melegíti, eteti és védi őket. Gondozóként arra kell ügyelnünk, hogy ilyenkor az anyaállat mindenféle zavarást rossz néven vesz. Féken kell tartani a kiváncsiságunkat. Mint ahogy már említetük, a hörcsögök nagyon érzékenyen reagálnak idegen szagokra, hangokra stb. Ezért a fészek ellenőrzésekor olyan pálcát vagy csipeszt használjunk, ami a hörcsögnek nem idegen, és csak akkor, amikor az anya rövid időre elhagyja a fészket. Ha a nőstény egészséges, a kicsinyek táplálásához elegendő a 7-11 emlőpár. Ahogy a macskáknál, a tej folyását itt i az emlő finom nyomogatása indítja meg. Eleinte a nőstény a kicsik fölé kuporodva szoptat, később ülve, félig felegyenesedve. Az evés után az anyaállat gyengéden lenyalogatja a kicsiket, s ezzel megindítja az emésztést. A kölykök ürülékét a gondos anya rögtön összeszedi, hogy a fészek mindig szép tiszta maradjon. Azokat a kölyköket, amelyeket az emlőn lógva véletlenül kivisz a fészekből, az anya rögtön-a mi segítségünk nélkül is- visszaviszi. Ilyenkor a kicsinyek rendszerint megmerevednek, ami a szállítást nagyon megkönnyíti. Előfordul, hogy az egészen piciket a pofazacskójába veszi. Egy hét után már kb. 8-10 grammot nyomnak a kicsik. 5-6 nap után pedig a szőrük is elkezd nőni, és láthatjuk őket az eleséghez mászni, amit az anya tesz eléjük. 12 napos koruk közül már egyedül is elhagyják a fészket, gyakran még félig csukott szemmel: két hét után pedig már 12-15 g súlyúak. Ekkor kezdenek el egyedül tisztálkodni, és használják a közös a WC-t. 2-3 héten át szopnak, de közben azért már abból is esznek, amit anyjuk hord nekik. Körülbelül a 15. naptól kezdve már nagyon szórakoztatóak, napról-napra aktívabbak, futkároznak, bukfenceznek, tusakodnak, dulakodnak. Mindeközben hallatnak néha egy kis visítást, és játékos formában gyakorolják, illetve kipróbálják a behódolás gesztusait, amit az idősebb állattal szemben használnak is. Ha már nem szopnak és elég önállóak, illetve lassan ivarérettek lesznek, ajánlatos a kölyköket (kb. 22 naposan) nemek szerint szétválasztani. 30-35 naposan még csak 40 grammot nyomnak, de már teherbe eshetnek, amit minden esetben meg kell akadályozni. Négy hetes kortól lehet őket leadni. Három hónap után testsúlyuk 100-115 gramm körüli, négyhónaposan 125 grammot, hathónaposan 140-160 grammot nyomnak. A teljesen kifejlett nőstény 170-180 g, a hím pedig 160-170 g. Az anyaközpontú család rögtön feloszlik, amint a kicsik ivaréretté válnak.
Javaslat
A szoptatási idő alatt több fehérjében gazdag táplálékra van szüksége az állatnak. Adjunk neki garnélát, lisztkukacot, tücsköt, sáskát, szükség esetén pár vékony csík nyers baromfi- vagy marhahúst.
A nem meghatározása
Még mielőtt 4-6 hetesen leadjuk a kicsinyeket, a 21. nap táján szét kell őket választani nemek szerint. A hímekből és nőstényekből álló kis csoportok aztán a 6-8.hétig együtt maradhatnak, ahogy azt az állatkereskedésekben láthatjuk is. A nemet azonban egyértelműen meg kell tudnunk állapítani, nehogy már vemhes nőstényt adjunk le. A különbség a nemi szerv és a végbélnyílás közötti távolságban van, amely a nősténynél, mint a hímnél. Ezenkívül a nőstények nemi szervének környéke majdnem szőrtelen, a hímnek szőrösebb, illetve náluk jól lehet látni a kiálló heréket. (Annál erőteljesebben, minél idősebb az állat.) A nőstény testének hátsó része oldalról nézve kerekebb.
Javaslat
Tegyük a hörcsögöket egy átlátszó szállítódobozba; itt anélkül is megfigyelhetjük, hogy le kellene őket fogni. Így is jól látható a kis különbség.
Üvegből táplált kicsinyek
Ha valami történne az anyával, még mielőtt a kicsinyek önállóan táplálkoznának, úgy felnevelhetjük őket speciális cumisüvegből anyatejpótlással is, amelyet a szaküzletekben szerezhetünk be. Fontos, hogy a kicsik naponta 5-7-szer kapjanak enni, és egy hőforrás alatt melegen tartsuk őket (ez lehet egy kis spotlámpa, amit a fészek fölé szerelünk). Minél több anyatejet szoptak az anyjuktól, annál nagyobbak a túlélési esélyeik.
AJÁNLOM AZ OLDALT